Ugrás a tartalomra

Névadóink

Kabay János

Kabay János

 1896-1936

Kabay József bűdszentmihályi főjegyző harmadik fiaként 1896. december 27-én született. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1924-ben gyógyszerész oklevelet szerzett, és a Gyógynövény-kísérleti Állomáson kezdett el dolgozni. Érdeklődése az ópiumalkaloidok, a morfin felé fordult. Kabay találmánya, melyet 1925-ben szabadalmaztatott, a nagyüzemi morfingyártást tette lehetővé.

1927-ben megalapította Bűdszentmihályon az Alkaloida Vegyészeti Gyár Részvénytársaságot. A vidéki kis gyár sokáig anyagi nehézségekkel küzdött. A 30-as évek végén az Alkaloida már el tudta látni az ország morfinszükségletét, sőt csakhamar exportra is termelt. A gyár felvirágzását nem érhette meg, mert 1936. január 29-én meghalt.

Kabay János 39 évig élt, gyógyszerészként pedig csak röpke 13 év adatott a munkálkodásra. Világhírű felfedezésével örökre beírta nevét a kémia fejlődéstörténetébe, dicsőséget szerzett magának, családjának, falujának és nemzetének. A hazai tehetség és akaraterő megtestesítője, aki képes volt nagyot alkotni szülőfalujában, az akkori isten háta mögötti Bűdszentmihályon is..

1996-ban, születésének 100. évfordulójára bronzszobrot állítottak az Ifjúság úti iskolakertben. Szülőháza, az egykori főjegyzői lakás, a Hankó László Zeneiskola szomszédságában áll. Falán emléktábla jelöli a születési dátumot: 1896. december 27. A budapesti Kerepesi temetőben álló síremlékén a halálát jelző évszám: 1936.

Kabay János emlékét a városban több középület neve is őrzi. A gyár felé vezető utcát róla nevezték el.  A Vasvári Pál Múzeumban állandó kiállításon mutatják be munkásságát. Iskolánk évente Kabay-díjjal jutalmazza legkiválóbb diákjait, és Kabay–gyűrűt kapnak a kiemelkedő munkát végző pedagógusok. A vegyésztudósokat évente Kabay-díjjal tüntetik ki. A tehetséges tanulókat támogató alapítványunk is az ő nevét viseli. Veszprémben múzeumban őrzik tudományos munkáit. Iskolánkban a felső folyosón, az emlékfalon láthatók képek életéről.

Kabay János felfedezésével dicsőséget szerzett magának, a családjának, Bűdszentmihálynak és nemzetének. Tragikusan küzdelmes élete példa minden ember számára, mert soha nem adta fel. Végtelen kitartása és hatalmas tudása vitte lépésről lépésre.


 

Vavári Pál

 

    VASVÁRI PÁL

1826-1849 

Fejér Pál és Méhay Erzsébet 1821. május 4-én költöztek Bűdre. A magyar, rutén és latin nyelvet ismerő görög katolikus lelkész magyarul prédikált és katekizált, s ellátta az iskolaigazgatói feladatokat is.1826. július 14-én fiuk született, aki apja után a Pál nevet kapta.

 

A falu kegyura, Dogály János nem járult hozzá a lelkész parochussá történő kinevezéséhez, ezért 1827-ben Fejér Pál családja Böszörménybe, majd Nyírvasváriba költözött.

A szatmári kis faluból Vasvári Pál útja Nagykárolyba vezetett a piarista gimnáziumba, majd 1843 szeptemberében a pesti egyetem diákja lett. Itt történelmet, filozófiát és fizikát hallgatott. Ekkor kezdett el igazán a történetírással foglalkozni. 1847-ben meghirdette a Történeti Névtár tervét, a magyar történelemben fontos személyek életrajzának 25-30 kötetes sorozatát. Ekkor vette fel a Vasvári nevet.

1848 első hónapjaiban a pesti Pilvax kávéházban a márciusi ifjak sokszor összegyűltek, és a francia forradalom eseményeit elemezve mérlegelték a változások hazai esélyeit. E maroknyi ifjú, tehetséges értelmiségi képes volt megragadni a történelmi pillanatot március 15-én. Vasvári Pál az egyik fő mozgatója e nap eseményeinek. Midőn reggel, a Pilvax kávéházban Jókai felolvassa a proklamációt és a 12 pontot, Petőfi elszavalja a Talpra magyar!- t, Vasvári gyújtó beszédet mond.

Mindenütt elöl halad. Ott látjuk a pozsonyi országgyűléshez menesztett küldöttségben, majd Pesten, a város polgársága nevében üdvözli a Bécsből érkező első kinevezett felelős magyar minisztereket.  Csakhamar Kossuth Lajos bizalmasa, futárja, s minisztériumának titkára lesz.

Hat társával 1849-ben szabadcsapatokat toboroz Bihar, Békés, Szabolcs és Szatmár vármegyékben. 1849. április 27-én Nagyváradon volt a zászlószentelés. A zászlóanya Teleki Blanka, akinek intézetében tanított Vasvári Pesten, s akit gyengéd szálak fűztek a Rákóczi-csapat parancsnokához.1849 júliusának elején Marisel mellett a Funtinella fennsíkon a román felkelők bekerítették a csapatot, mely két kínos éjt és napot töltött így. Végül úgy döntöttek, hogy kitörnek a gyűrűből. Itt fejezte be földi pályafutását a magyar forradalom egyik legígéretesebb egyénisége, az akkor alig 23 éves Vasvári Pál.

1995-ben Körösfőn egy emlékoszlopot emeltek Vasvári Pál domborművével. Azon a vidéken - Kalotaszegen - élesztették újra a Vasvári-kultuszt, ahol az ifjú hős és csapata utolsó napjait töltötte.